Az egyszerűség dicsérete – Főzőcske, de okosan!
Szerző: Cimkék: étkezés, környezettudatos, barnarizs, articsóka, vízöntő korszak Rovatok: Recept, Spiritualitás
Miért fontos az, hogy mi lesz a vacsora? Létezik e környezettudatos főzés? Lehet –e a főzési stílusunkat, s ezáltal az étkezési szokásainkat kiemelni a huszonegyedik század őrült rohanásából?
A Vízöntő korszak kihívásai

A huszadik - huszonegyedik században, a Vízöntő korszak mostani szakaszában bámulatos technikai forradalom tanúi vagyunk. Az orvostudomány, a géntechnológia, az elektronika akár egy emberöltőn belül is akkora ugrásokban fejlődik, hogy nem, vagy alig tudjuk követni. (Tizenöt éve írhattam volna ezt a cikket az internetre? És Ön olvashatta volna?) Egyrészt. Másrészt a technikai fejlődést elkezdte követni a gondolkodás fejlődése is. Kialakult egy újfajta tudatosság is, felismertük, hogy néhány száz év alatt lelaktuk, feléltük otthonunkat, a Földet. Egyre több ember törekszik a természetes életmódra - mindamellett, hogy autót, repülőgépet, és mosogatógépet stb. használ. Kialakult a környezettudatosság, mely már az élet minden területére kihat: szelektív hulladékgyűjtés, igény a dermatológiailag nem tesztelt termékekre, alternatív energiahordozók stb. Végre trendi lett az ökológiai lábnyom csökkentése.
Az étkezésünk is megváltozott

Ennek a folyamatnak része, hogy néhány éve az emberiség azon része, amelyik nem éhezik, hatalmas figyelmet fordít - mert megteheti - étele milyenségére. A tudomány bebizonyította, hogy táplálkozásunk életminőségünkre és élethosszunkra is kihat. Berobbant az egészséges életmód kultusza: az ökológiai gazdálkodás, a tisztítókúrák, a vegán életmód, a bioélelmiszerek hihetetlen népszerűsége. Különböző étkezési irányzatok jelentek meg, melyek néha egy szekta szigorúságával utasítanak el bizonyos ételeket. A világ gazdag fele gyorsan kialakított néhány új betegséget is az evés köré; megjelent a bulimia, az anorexia, az ortorexia. Mindent megkaphatunk, ami csak szem-száj ingere, a legkifinomultabb kéréseket is tudja már az iparág teljesíteni. (Voltak már un. nyers étteremben? Ott kizárólag nyers ételeket fogyasztanak a vendégek. És nincs kenyér, a gabonákat nyersen kell elrágcsálni.) Könyvtárnyi kiadvány foglalkozik a főzéssel- evéssel, azon belül is az egészséges táplálkozással, szinte ránk ömlik a boltok polcairól. Teljes televíziós csatornák közvetítenek huszonnégy órában főzést. Sztárszakácsok – Jamie Oliver, Nigella Lawson stb- sulykolják a fejünkbe nagyon rokonszenvesen, hogy „főzz magadra”.
Főzzünk! De mit?

Le kell szoknunk tehát a félkész, vagy teljesen kész ételekről. Mindezen változások rendkívül pozitívak. Igen, itt az ideje, hogy visszaszorítsuk a fast food-ot minél kisebb területre. Feltehetőleg Ön is azért olvassa ennek a site-nak a főzési rovatát, mert ötleteket, ihletet kíván meríteni a mai vacsorához. De a nagy egészségkultusz mellett figyeljünk oda, hogy ne essünk át a ló másik oldalára. Vajon tényleg egészséges a főztünk, ha rengeteget autózunk érte, ha fél napig használtuk a gázt, a villanyt, ha regiment edényt kell a főzés után elmosogatni? Aligha. A csillogó- villogó szakácskönyveket tegyük félre egy kicsit, és forduljunk vissza az egyszerűséghez. Készítsünk minél egyszerűbb ételeket. Fedezzük fel ismét a tiszta, a nem rafinált, kifinomult ízeket. S használjunk helyi, idényjellegű alapanyagokat, melyet a helyi termelőtől vásárolunk meg. Ha nincs articsókaszezon éppen, sőt a környékünkön soha nem is volt, akkor ne akarjunk barnarizzsel töltött articsókát sütni!

A magunk sütötte kenyér, a sült zöldségek némi olajjal, zöldfűszerrel mennyei lakoma minden egészségesen táplálkozó embernek. Ilyenkor a legősibb, legtisztább energiájú ételeket fogyasztjuk. (Erről sok vallás szent irataiban is olvashatunk, pl. a Bibliában.) Ihletért fordulhatunk mondjuk a rusztikus toszkán fogásokhoz, melyek méltán jöttek divatba az utóbbi években. Az olasz paraszti konyha a maga egyszerűségében azt sugallja: nézd meg hol élsz, s használd azt, ami a kertedben nő, vagy a piacodon „terem”. De ha nincs paradicsomszezon, jottányit sem leszünk egészségesebbek, ha import paradicsomból akarunk bruscettát készíteni, sőt. Ha nem lakunk tenger mellett, inkább ne együnk tengeri halat, amit a fél világon át utazott egészségtudatos asztalunkra: az óceánokban többek között ezért egyre kevesebb az élőlény. Süssük meg inkább a helyi folyóból fogott uszonyost. Éljen az egyszerűség, a tiszta ízek, a környezettudatosság a konyhában is!
Kökényszemű Katica








