Halloween

A mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelta törzsek november első napján ünnepelték az újévet, a Samhain-t, azaz „a nyár végét”. Egyszerre hódoltak ilyenkor a Napisten és a Holtak Ura előtt. Egyrészt megköszönték a Napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Másrészt ételt és állatot áldoztak a szellemeknek, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.

Miután betakarították a termést, és elraktározták a hosszú, hideg télre, október 31-én megkezdődött az ünnepség. A kelta papok új tüzeket gyújtottak, valamint termény- és állatáldozatokat mutattak be. Tűz körüli táncuk jelezte a sötétség kezdetét. Reggel szétosztották a parazsat a családok között, hogy új tüzeket gyújthassanak, és így tartsák távol házaiktól az ártó szellemeket.

Az ünnep története

A kelta hagyományban ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, hiszen hitük szerint a Napisten ilyenkor a halál és a sötétség istenének fogságába kerül. Az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, például gonosz állatok bőrét öltötték magukra. A kelták úgy védekeztek a hazalátogató szellemek ellen, hogy megtévesztésükre ők maguk is szellemnek öltöztek.

Az angol Halloween szó a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. A kereszténység terjedésekor a hittérítők arra törekedtek, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ebből a pogány ünnepből a keresztény Mindszentek ünnepe lett. A Halloween leginkább az Egyesült Államokban fontos ünnep. Európában sokáig feledésbe merült, és csak az utóbbi években jött divatba ismét (leginkább a népszerű amerikai filmek és ponyvairodalom hatására).

Szokások Amerikában

Az Egyesült Államokban az emberek többnyire jelmezbált, baráti összejövetelt rendeznek ezen a napon. Szokás még, hogy a gyerekek „Trick or treat!” – szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” – kiáltással járnak házról házra, és gyűjtik be az édességet. Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa. A hiedelem szerint nevét egy Jack nevű részeges kovácsról kapta, aki az ördögtől azt az ígéretet csikarta ki, hogy lelke nem jut a pokolra. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög ezért egy izzó fadarabot adott neki a pokol tűzéből, amit ő egy kivájt marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Mindszentek és Halottak napja

Magyarországon a Halloween angolszász szokásai nem terjedtek el. A Mindenszentek (november 1.) és Halottak napja (november 2.) nálunk hagyományosan a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon, és Halottak napján rendezik meg az ünnepélyes szentmisét.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra.