Álmaink jelentése

Az álomfejtés története egészen az ókorig nyúlik vissza. Egyes korokban művészetnek tekintették, másokban babonaságnak, tudományos szintre pedig Sigmund Freud emelte, a 19. század legvégén.

Az álmok pszichológiája

Freud felismerése, hogy az álmok az egyén belső világát tükrözik vissza. Hamar felismerte, hogy az álmok az ébrenlét cselekvéseiből, történéseiből építkeznek, és gyakran csupán szimbólumok, vagyis az álomkép nem mindig jelenti azt, amit elsőre gondolnánk róla. Álmunkban nincsenek sem testi sem mentális korlátaink, tudatunk egészen felszabadul, megpihen. Így fordulhat elő, hogy miközben alszunk, azt hisszük, tudunk repülni, úszni, vagy zenét komponálni, holott a valóságban soha nem volt részünk ezekhez hasonló élményekben. Rémálmainkban például sokszor minden képzeletet felülmúló borzalmakkal kerülünk szembe: ölünk vagy épp bennünket ölnek, szörnyekkel hadakozunk, szakadékból zuhanunk a mélybe stb. Ezek az álmok általában szorongásainkat dolgozzák fel. Úgy is fogalmazhatnánk, agyunk így „emészti meg” félelmeinket, sérelmeinket, mindennapi küzdelmeinket.

Amikor megpróbáljuk megfejteni álmainkat, legfőképp azt kell szem előtt tartanunk, hogy mindig mi vagyunk a főszereplő bennük, még akkor is ha épp másokról álmodunk, még a legérthetetlenebb álomképek is rólunk, a mi életünkről, a mi személyiségünkről szólnak.

Egyesek azt állítják, nem álmodnak soha – azonban a tudósok szerint ez nem igaz. Minden ember álmodik, éjszakánként többször is, csak nem mindenki emlékszik rá. Az álom az agy akaratlan tevékenysége, ami az ún. REM periódusban, azaz a „gyors szemmozgás” szakaszában következik be. Ha ebben az alvási szakaszban megfigyelünk valakit (állatoknál is létező jelenség), láthatjuk, hogy a lehunyt szemhéja alatt a szeme gyorsan mozog ide-oda, sőt olykor a karjai, lábai is rángatóznak. (Kutyáknál gyakori, hogy futómozgást végeznek álmukban.)

Álomfajták

Noha álmaink saját, egyedi személyiségvonásainkat, privát élményeinket, érzéseinket viselik magukon, bizonyos – például pszichológiai, tartalmi – szempontok alapján mégis kategorizálhatjuk őket.

Szorongásos álmok: Feszültséggel teli életszakaszban fordulhatnak elő leginkább (kortól és nemtől függetlenül).

Kényszeres álmok: A pszichológia főként gyerekeknél és kamaszoknál figyelte meg a jelenséget, amikor az álmodó képtelen különbséget tenni álom és valóság között, és ébredés után folytatja azt a tevékenységet, amit álmában végzett. (Foglalkozni kell vele, hiszen balesetveszélyes lehet!)

Halál-álmok: Bárkinél előfordulhat. Jellemzően közeli hozzátartozó, barát, ismerős, vagy akár a saját halálát álmodja meg az álmodó. Többnyire a veszteségtől való félelem áll a hátterében.

Zuhanásos álmok: Mindenki álmodik zuhanással, jellemzően a kiskamasz kortól fiatal felnőttkorig tartó időszakban.

Színes, hangos, illatos álmok: Olykor még órákkal az ébredés után is érzi az álmodó a megálmodott illatot, hallja a zenét, vagy látja a mesebeli színeket. Ez azonban szinte kizárólag a nőkre jellemző.

Jósálmok: Az álmodó pontosan, vagy megközelítő pontossággal álmodja meg a hamarosan valóban be is következő eseményeket. Felnőttekre jellemző, és általában az álmodóhoz közel álló személyekkel kapcsolatban számolnak be a jelenségről.

Erotikus álmok: Jellemzően az alvás előtt átélt szexuális élmény hatására, bármely nemnél, bármely életkorban előfordulhat.