Újév – Az egész világ ünnepe

A keltáknál ezt az ünnepséget Samhainnak (nyár végének) nevezik. Október utolsó napjának estéjén kezdődik és november 1-én ér véget. Az év legmágikusabb éjszakájának tartják, és megannyi hagyománnyal hódolnak ennek a napnak. Később ebből az ünnepből alakul ki az egész világon elterjedt Halloween. 

A kínaiak számára ez a nap minden évben változik, de a mi naptárunk szerinti február 4-éhez legközelebb eső újhold napjával kezdőik és a telihold napjával ér véget. Ilyenkor bezárnak a boltok és teljes munkaszünet van az ünnep végéig.

A honfoglaló magyaroknál feltehetőleg ez a nap őszre vagy tavaszra esett az évszakváltásból kifolyólag, hiszen a nomád népeknél ennek a két időpontnak volt a legmeghatározóbb szerepe. Manapság pedig, mint más keresztény országokban, Magyarországon is a Gergely naptár szerinti december 31-én, Szilveszter napján veszünk búcsút az óévtől.

Ez az ünnep büszkélkedhet talán a népszokások és babonák legszélesebb skálájával. Erdélyben például ilyenkor tüzes kerekeket gurítottak le a domboldalakról. Úgy tartják, hogy a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. Szokás volt még sok helyen, hogy a leányok gombócba, vagy más nyers tésztába papírokat raktak, melyekre egy-egy férfinév volt felírva. Pontban éjfélkor forró vízbe dobták és az első férfinév, ami felbukkant jövendőbelijük nevét árulta el.

Sokféle jóslás, tréfa, köszöntés létezik erre a napra. A legelterjedtebbek talán, amit még ma is sok embertől hallani, az újévi fogadalmak. Az emberek nagy része rendelkezik ilyen fogadalommal, amit akár már hónapokkal a Szilveszter napja előtt elhatároz. Viszont ez az arány jócskán lecsökken, ha a betartott fogadalmakat vizsgáljuk. Érdekes, hogy miért kötik ezt az emberek, egy fix naphoz, hiszen így a másik 364 naptól veszik el a változás lehetőségét. 

Annyi biztos, hogy Szilveszterkor mindenki kicsit átértékeli az elmúlt évet, ezzel együtt pedig fel is szabadul a múlt gondjai alól, ha csak egy éjszakára is!

B.U.É.K!